A kritikus első munkanap

Boldogan jelentem, hogy túlvagyok az első napomon az új munkahelyemen. Általánosságban elmondható, hogy nem egyszer meglepődtem, számítottam rá, hogy itt más dimenzióban játszanak, mint amit eddig megszoktam, de azért még így is volt néha pislogás.

Reggel kilencre mentem, egy félórás HR eligazitással kezdtem (a változatosság kedvéért ezúttal németül), majd "átvettek" a HR-es kisasszonytól a közvetlen munkatársaim. Mivel az interjúkon már megismertem őket, így itt nagy meglepetés nem ért, ők is közvetlenek és barátságosak voltak. Egy rövid beszélgetést követően elkísértek a helyi IT részlegre, ahol felvehettem az új munkaeszközeimet:

Technokraták (és érdeklődők) kedvéért:

- Lenovo T430s: 14" 1600x900, i5, 16GB, 256GB SSD, második akksi, második HDD, dokkoló, egér, vezetéknélküli billenytűzet, táska, miegymás...
- b*szom nagy Lenovo külső monitor (megnéztem, 24"-os). Na ezt nagyon fogom szeretni, mindig is hiányzott egy emberi méretű külső megjelenítő :)
- asztali telefon (típusát passzolnám, talán Siemens?), headset, stb...

Miután ezek megvoltak, és a lelkemre kötötték, hogy bármire szükségem van, csak telefonáljak oda és már adják is, csodálkozva tudtam meg, hogy ugyan - mivel nem utazgatós a meló - elvileg nincs feltétlenül szükségem rá, de kapok céges mobilt, korlátlan privát használatra (mobilnet azt hiszem 2GB van rajta). Telefonálhatok és internetezhetek itt kint és külföldön (pl. otthon) is, azt mondták, hogy nyugodtan használjam úgy, mint ha magamnak vettem volna, nem kell semmit fizetnem érte és nincs összegbeli limit se. Amúgy egy 9720-as Blackberry a készülék, na ez az androidos telefonjaim után egy agylövés. Nem akarok hálátlannak tűnni, csak megjegyzem, hogy totál elavultnak és olcsónak érződik az egész készülék (az első igaz is), az egérmozi méretű kijelzőről nem is beszélve. Ehhez képest anno a ZTE Blade kb. egy prémium csoda volt :) Az a gáz, hogy erős a gyanúm, hogy a céges SIM kártyát nem tehetem át a privát androidos kínai telefonomba, a Blackberry meg nem tudja sem a gmailt, sem a google maps-et kezelni, meg úgy általában semmilyen google szolgáltatást használni (de lehet tévedek, turkálnom kell még kicsit a lelkivilágában). Saját kontaktok szinkronizálása is kilőve. De majd igyekszem valami megoldást találni. Egyelőre marad a két telefon hurcolása, aztán majd foglalkozom a problémával, ha már minden más rendben van :)
Kérdezték, hogy szükségem van-e egy második SIM kártyára saját tablethez, mert azt is adnak akkor. Mivel nincs tabletem (továbbra sem igazán érzem szükségét, hogy vegyek), nem éltem ezzel a lehetőséggel, de akkor is figyelemre méltó a felvetés.

Egy nagyjából egyórás tréning keretein belül megmutatták a cégspecifikus beállításokat, belőttük VPN-t (otthoni munkához), ellenőriztük a levelezés működését, bevezettek a céges videokonferencia használatának rejtelmeibe és hasonlók.

A következő rövid session a bemutatás volt, mindazokkal a kollégákkal összeismertettek, akikkel valamilyen módon előre láthatólag kapcsolatban fogok állni. Az első öt nevet meg tudtam jegyezni, egészen addig, amíg nem hallottam utána még harmincat. És mivel a névmemóriámnál csak egyvalami rosszabb, az arcmemóriám, így nem mondhatnám, hogy maradéktalanul elérte a foglalkozás a célját. Bár ha azt vesszük, ők talán emlékezni fognak rám, ez is valami :)

Mint kiderült, ebédelni általában a környező utcák egyik vendéglőjében szokott a csapat. Érdekesség, hogy nem ritka, hogy egy ebédszünetet kicsit elnyújtanak, és beugranak meginni egy-két sört. Szigorúan max egy-kettőt! És nincs rövidezés mellé! :) Az elnyújtást amúgy szó szerint kell érteni, ilyenkor azért egy-másfél óra el szokott telni az ebédszünet égisze alatt. A munkaidő hivatalosan 9-től 5-ig tart, de fél tíz körül szoktak beesni általában az emberek és nincs kártyás időnyilvántartás vagy hasonló, tehát mindenki akkor megy, amikor jónak látja, amíg a feladatok rendben el vannak végezve, senkit nem piszkálnak azzal, hogy mondjuk öt óra helyett fél négykor kiesett a kezéből a (vezeték nélküli) billentyűzet. Nyilván ha meló van, akkor nincs se sörözés, se korai eltáv, mindenki hajt, mint a gép.

Kis kitérő: Már eddig is feltűnt, hogy itt Németországban a sörözés mennyire elképesztően szorosan hozzátartozik a mindennapi tevékenységekhez. Hétvégén az állatkertben voltunk Kormival, ott is volt egy söröző az - amúgy nagyon szép - Tierpark kellős közepén. A városban teljesen megszokott látvány a sörkert+játszótér kombó, ez utóbbi lehetőleg másfél méteres facölöpökkel körbevéve, egyetlen bejárattal, amit apa egy lelazító sör mellett is könnyedén szemmel tud tartani...

Ezután kaptam egy komplett Hausführungot, vagy szép magyar szóval körbevezetést. Na itt jöttek a meglepetések, egymás után. A teljesség igénye nélkül (a szimpla irodákat most hagyjuk):

• boxterem
• jógaterem
• konditerem
• szauna, masszázs
• pihenőhelységek
• pingpongterem
• 5-6 csocsóasztalt is láttam a körbevezetés alatt
• saját postai iroda, ahol a céges levelek mellett átveszik a különböző amazon-os, ebay-es és egyéb privát csomagokat is. Amikor ott voltam, épp várt valakire a zsír új 50 colos tévéje :) De mondták, hogy érkezett már elég drága bringa is...
• cafeteria helyiségek, ahol minden ingyen van. Kávé, tea, üditők tucatjai, ásványvizek, sörök (!!!), vagy négyféle müzli (!!), hasonlók. Bárki bármikor odatéved, teljes szabadrablás van.
• saját Bierhalle (sörkert) a belső udvaron

Mit ne mondjak, egyik-másik helyen pislogtam, mint hal a szatyorban...

A maradék időben a közvetlen kollégáimmal beszéltük át, hogy előre láthatólag az első időszakban milyen feladatokat fogok ellátni. Szívesen írnék ezekről is, de mivel egyrészt túl szakmai lenne, másrészt úgy negyven oldalnyi papírt kaptam a belső információk kiszivárogtatásával kapcsolatban, ezért most ettől inkább eltekintek :)

Így dióhéjban ez történt ma (hopp, 0:22 van, akkor tegnap), kíváncsian várom a folytatást. Eddig tetszik amit láttam, vagy ahogy az amerikaiak mondják: "So far, so good" :)

UI: minden új alkalmazott kap egy cserepes művirágot. Kedves gesztus, eddig ilyet máshol még nem láttam :)

Íme az én welcome-virágom (bocsánat a tróger képminőségért)